“Marketingkommunikáció” címmel, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak új könyve. Ennek kapcsán beszélgettünk az egyik szerzővel.
Az új könyvet Dr. Bauer András, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszékének vezetője, valamint Dr. Horváth Dóra, a BCE Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének vezetője szerkesztőként jegyzi. Lapunknak közösen válaszoltak:
– Mi hívta életre a kötetet? Miért pont most érett meg a helyzet a megjelenésre?
Az elmúlt néhány évben a marketingkommunikációs eszköztár jelentős fejlődésen ment keresztül, egyfelől köszönhetően a technológia változásának, másfelől a közönség szerepének és a gazdasági környezet átalakulásának. Könyvünkkel célunk az volt, hogy az újszerű gondolkodás és eszköztár és az örökérvényű elvek együtt megjelennek.
– A korábbi szakkönyvekhez képest milyen újdonságokkal szolgál a kiadvány, milyen fő témákat fed le?
A könyv figyelembe veszi a ma kommunikáló vállalat kontrolljának változását, vagyis azt a jelenséget, hogy nemcsak, hogy nem egyirányú a mai marketingkommunikáció, hanem az érdekelt vagy ellenérdekelt közönségek szabadon alakíthatják a vállalatot érintő kommunikációs üzeneteket. A könyvben kitérünk a technológia, új média hatásaira, rendszerezzük a vállalat kontrollján kívül eső kommunikációs formák típusait. Ezek többek között magukban foglalják az olyan új területeket és fogalmakat, mint az önálló életre kelő kommunikációs üzenet a “buzz vagy digitális szóbeszéd”, az önkéntesen alkotott kommunikációs üzeneteket, csatornákat, a régi és új kommunikációs megoldásokat összekötő digitalizált kommunikációt és médiát, a hatékony személyközi kommunikáció eszközeit.
– Napjaink gyorsan változó kommunikációs környezetében hogyan lehet egy hosszabb távon naprakész, releváns szakkönyvet összeállítani?
Legyen szó klasszikus reklámról, hűségprogramról, vagy közösségi médiaára építő mobilalkalmazásról, a tervezés elvei azonosak, ha valami oknál fogva a választott eszköz nem közvetíti a tervezett üzenetet teljesen mindegy, hogy jövős századi technológiáról vagy sajtóhirdetésről van e szó. Természetesen a fogyasztók magatartásának megértéséhez szükséges az elméleti és gyakorlati bővítés is, nagyobb teret kap a társas kapcsolatok elemzése (v.ö. közösségi média), a vizuális tanulás. Könyvünkben kiemeljük, hogy a logika azonos, a keretek változtak, a mai vállalatnak tisztában kell lennie azzal, hogy az őt érő kommunikáció egy részét kontrollálhatja csak.
– Kik dolgoztak a köteten és milyen forrásokra támaszkodik a kötet?
A könyvön a marketingkommunikáció hazai szakértői dolgoztak, aktív kutatók, oktatók, tanácsadók, az egyes szerzők az egyes területek szakértői egyben, mindannyian kötődnek a marketingkommunikáció oktatás vezető műhelyeihez: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Kommunikációs főiskola munkatársai.
– Külföldi szakkönyvek egyszerű adaptálása helyett miért fontos hazai marketingkommunikációs kiadványt összeállítani?
A marketingkommunikációs alkalmazásokat nagyban meghatározza az adott ország vagy régió gazdasági és kulturális helyzete. Jelentős a kulturális különbségek mind alkalmazói és befogadói oldalon, hogy mi az, amit egy adott célcsoport elfogad vagy elutasít. Változnak továbbá a jogszabályi keretek is, amelyben a nemzeti szabályozás és joggyakorlat “lokalizálja” az európai irányelveket és szabályokat.
– Hallgatóikon kívül kiknek ajánlják?
A könyvet egyben mindennapi gyakorlati kézikönyvnek szántuk, melyet nemcsak marketing szakemberek, de gazdasági döntéshozók is forgathatnak, annak érdekében, hogy jobban megértsék saját vállalatuk marketing és kommunikációs stratégiáját és döntéseit.
Gaborják Éva
Forrás: http://www.marketinginfo.hu/