Ez a Nagy László vers részlet jutott eszembe a szövegek félreértelmezése kapcsán. A gimnáziumban azt tanították nekünk és elsőre is az a kép jut eszembe, amikor árvízkor a vadállat kicsinyét a szájába véve úszik a hömpölygő vízben.
A városi legenda szerint a metafora eredete más, és ezt bölcsész ismerőseim is megerősítették. A költő egy hölgyismerősével közös meghitt csónakázás alatt szerzett élményét írta le. A kicsinyét mentő kép is nagyon szép, kamasz agyam memória kampójára azonban ez utóbbi, pikáns kép egyből ráakadt. Így lehet szinte örökre bevésődni valaminek az ember emlékezetébe.
Azt ma már majdnem mindenki tudja, hogy egy weboldalt, webáruházat folyamatosan tartalommal kell ellátni, élővé kell tenni. Fontos ez a keresőmarketing miatt, ami mára kis túlzással egyet jelent a tartalom előállítással. Fontos ez az ügyfeleink miatt, mert a jó cikkek szórakoztatnak, oktatnak, ezáltal többet töltenek oldalunkon, a hozzáértésünkről jobban meggyőzzük őket. Eddig mindenki eljut, de ekkor jön a kérdés:
Ki írja a cikket?
Az a tapasztalatunk, hogy bár wordje mindenkinek van, és az árajánlat elbírálásakor a többség úgy gondolja, hogy ez neki is menni fog, pláne ennyi pénzért, de a valóság mást mutat. A cikkek, tartalmak írása a napi munka írása mellett hamar átcsap a „nem szeretem” tevékenységek körébe. Egyre rövidebb cikkek, a cikkek végén egyre elnagyoltam, spongyább megfogalmazás, míg végül a cikkek elmaradása jellemzi a folyamatot. És most abból indultunk ki, hogy az ügyfél tényleg tud szöveget írni. Hogy a szövegek tényleg a célcsoportból azonosított perszónák valós problémáira ad választ, őket segíti, nem pedig senkit sem érdeklő sajtóközlemény szerű cikkek születnek.
Mit írjak?
Ha az ügyfél ügyes, írói vénával és marketing szemlélettel is rendelkezik, a 3., 4. cikk magasságában eljut odáig, hogy mi is legyen a következő cikk, mit írjak?
Kezdjük a kályhánál
A cikkek írásának célja kell legyen. Ha a cél a SEO, azaz a keresőkből ingyenesen érkező látogatók számát szeretnénk növelni, akkor tisztában kell legyünk azzal, mely kulcsszavakra, kifejezésekre érdemes fókuszálnunk. Például a webáruház szóra elég értelmetlen optimalizálni, hiszen számtalan olyan weboldal van, ami elmondhatja és el is mondja magáról, hogy webáruház. Küzdeni persze lehet, de a SEO is pénzbe kerül, még ha a látogatókért konkrétan nem is kell fizetnünk, érdemes tehát olyan kifejezéseket, kulcsszavakat választanunk, amikre még elég érdeklődés van (a Google Adwords megmutatja a keresési gyakoriságot, érdemes ott leellenőrizni), de a konkurencia még nem szúrta ki magának és hamar sikereket érhetünk el. A siker ebben az esetben a keresőkből érkező látogatók számának növekedése. Természetesen olyan látogatóké, akikből érdeklődő, majd vevő válhat. Önmagában a látogatószám nem ér semmit. Hiába optimalizáljuk közgazdasági könyvesboltunkat az igen népszerű ingyen szex videó kifejezésre, vevő ezekből a látogatókból nem igen lesz.
Márkázás
Lehet cél az információ átadás, oktatás, a konverzió növelése. Minél többet tud meg a látogató a termékünkről, szolgáltatásunkról, rólunk, az üzleti filozófiánkról, annál jobban bízik bennünk, annál jobban elfogad bennünket szakértőnek. De nem csak szakértővé válunk, hanem mássá is, mint a konkurencia. Már pedig ebben a reklámzajban és árversenyben csak az vezet sikerre, ha különbözünk. Ha a vevő azt érzi, hogy nálunk kell vásároljon, mert ő úgy jár a legjobban.
Inbound marketing
Szintén cél lehet meghódítani a közösségi oldalakat. Ehhez olyan tartalmak kellenek, amik rövidek, elgondolkodtatóak vagy viccesek. Tartalmazniuk kell az „ahha!” élményt, és ekkor a célcsoport megosztja és így eljutunk az ő barátaikhoz és ha ők is megosztják, akkor az ő barátaikhoz is. Ők pedig meglátogatják oldalunkat, ha a cikkek érdekesek a számukra, akkor elolvassák, megosztják, megadják adataikat, vásárolnak.
De mi az, ami érdekli a vevőket?
Először is tisztában kell legyünk azzal, hogy kik a mi vevőink? Ki vásárolják termékünket, szolgáltatásunkat. Milyen problémára ad választ, milyen szükségletet elégít ki termékünk, szolgáltatásunk. A lehető legpontosabban írjuk le célpiacunkat, majd gondolkodjunk el azon, van-e a célpiacunkban 1-2 emblematikus vevő, akire elmondhatjuk, hogy ilyen vagy olyan okból tipikus. Az ő karakterüket felhasználva készítsünk un. buyer personákat, akik nem mások, mint megszemélyesített vásárlók, akik akár hús vér személyek is lehetnének. Adjunk a perszónának nevet, keressünk fényképet az interneten, lássuk el konkrét demográfiai adatokkal (pontos életkor, nem, lakcím, gyerekek száma, jövedelem, stb.). Írjuk le, milyen feladatokat végez perszónánk a munkája során, milyen nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy munkáját jól végezze és mik lehetnek azok a kérdések, amik foglalkoztatják, amiket ha megold, munkájában, magánéletében még sikeresebb lehet.
A válaszokat megtudhatjuk úgy is, hogy felkeresünk, felhívunk néhány kedves vevőt, akikkel vagyunk olyan viszonyban, hogy kérdezhetünk, készíthetünk egy kérdőívet is, amit aztán kiküldhetünk a vevőinknek, megnézhetjük érdeklődési körüket, földrajzi helyzetüket, korukat, stb. a Google Analyticsben is a Közönség menüpont alatt.
Általában 3-4 perszónát lehet egy célcsoporton belül azonosítani, akik különböznek egymástól, akikhez érdemes külön szólni.
Egy diák szállás esetében megkülönböztethetünk egyedül utazókat, olyanokat, akik párjukkal jönnek, de lehetnek olyan vendégek is, akik baráti körükkel érkeznek. Szállást mindenkinek adhatunk, de a szállással kapcsolatos előnyök, az értékelés szempontjai mindegyik perszona esetében más lesz.
Ha nem tudunk minden perszónával kapcsolatos kérdésre válaszolni, ne keseredjünk el, használjuk fantáziánkat! Még mindig kisebb bajt okozunk, ha rossz tulajdonságokkal ruházunk fel egy perszónát, mintha nem is készítünk. Később úgy is alkalmunk lesz javítani, ha azt látjuk, hogy rosszul alkottuk meg az érdeklődési körüket.
„Neked írom a dalt, neked énekelek”
Ha elkészültek a perszónák, próbáljunk belebújni a bőrükbe. Most, hogy szinte valós személyek, sokkal könnyebb dolgunk lesz. Képzeljük el, hogy mi vagyunk ők, és kezdjünk el helyettük aggódni, érdeklődni. Milyen kérdések jutnak eszünkbe? Mi az amitől esetleg tartanak? Mi az, amit szeretnek, mi az előny számukra, mivel lehet a kedvükbe járni? Legalább öt kérdést tegyünk fel perszónánként, de ha van több is, ne hagyjuk abba írásukat! Minél több kérdést írunk fel, annál több cikket tudunk a jövőben írni.
Vegyél minden héten egy bulvár újságot
A bulvár az bulvár. Lehet szeretni és lehet utálni is. Viszont azt el kell ismerni, hogy nagyon érteniük kell a cikkek címének megválasztásához, ha el akarják adni a lapjukat napról-napra.
Ugyan ez igaz az internetes újságokra is. Nézd meg az Index.hu vagy a 444.hu címeit! Komoly energiákat fektetnek arra, hogy felkutassák a külföldi mintákat, azt átültessék a haza gyakorlatba és méréseikkel a tökéletesre fejlesszék a címadás tudományát. A jó cím az, ami fedi a mögötte elért tartalmat és nem bírod ki, hogy ne kattintsál rá.
Nézzünk egy mintát:
Te kattintanál? A 444.hu mai oldalán találtam.
Mit tudunk eddig?
- Tudjuk kik a célcsoportunk.
- Tudjuk, hogy a célcsoportunk milyen kulcsszavakat használ a keresőkben, és hogy a konkurencia mennyire használja azokat, azaz tudjuk mire érdemes optimalizálnunk
- Készítettünk 3-4 tipikus vevőt, un. buyer perszónát
- Tudjuk, hogy az egyes perszónáknak milyen kérdéseik vannak, mire várnak választ, mivel lehet meggyőzni őket
- Tudjuk, hogy milyen stílusban kell címeket adnunk cikkeinknek, hogy ne csak a családtagok olvassák, hanem elérjük velük ügyfeleinket is
Már csak az ötlet gyűjtés van hátra.
Ötletek mindenhol jöhetnek. Van akinek zuhanyzás közben, van akinek egy másik vizes blokkban. Van akinek futás közben, megint másnak szakmai könyvek olvasása közben jön az ihlet, az isteni szikra.
Bátran inspirálódjunk. A perszónák kérdéseinek ismeretében böngésszünk, keressünk fel más oldalakat is. Olvassuk el a tartalmukat, és ami a legfontosabb, olvassuk el a hozzászólásokat is. A Facebookon, blogon egyaránt. Hamar összeáll egy lista azokból az oldalakból, amit érdemes figyelemmel tartanunk, mert inspirálnak, vagy akár direktbe meg is oszthatjuk Facebbok oldalunkon.
Cserébe megkérhetjük a másik blog tulajdonosát is, hogy ossza meg ő is egy cikkünket, ami számára szimpatikus.
Mindenkinek szerencsés szövegírást, perszónakészítést kívánok!
Rönky Balázs